Portugália gazdag történelmében és éghajlati szélsőségekben. Az Európa délnyugati végén fekvő ország gazdaságilag egy ideig minden volt, csak gazdag nem, de most a fellendülő turizmusnak köszönhetően fellendülőben van. Néhány közép-európai is álmai célpontjának nyilvánította az atlanti államot, és megvalósította álmait arról, hogy ott éljen. Mindezt és még többet megtudhat az "Ablakok a világ minden tájáról" című sorozatunkból, amely ezúttal Portugáliába vezet minket.
Északról délre
Kezdjük utunkat az ország északi részén. Hogy Portugália mennyire sokszínű, az már itt kiderül, hiszen az északnyugati Minho régióban egyrészt olyan ipari városok találhatók, mint Braga és Guimarães, másrészt Portugália "zöld kertjeként" emlegetik buja növényzete miatt. Keletre található Trás-os-Montes, amelyet nagyon hideg telek és nagyon forró nyarak jellemeznek - a táj itt sokkal kopárabb. Az ország közepén emelkedik a Torre, Portugália legmagasabb szárazföldi hegye (1 993 m), amelynek lejtőin télen síelni szoktak.
A tengerparton persze erről szó sem lehet, mert Lisszabon környékén olyan tengeri éghajlat uralkodik, amely tökéletes feltételeket biztosít a szőlőtermesztéshez. Minél délebbre megyünk, annál melegebb és szárazabb lesz. A messze délen található Algarve különösen népszerű nyaralóhely, de Madeira virágszigetét is egész évben szívesen látogatják a turisták. Ezzel szemben az Azori-szigetek szigetcsoportja még mindig inkább bennfentes tippnek számít. Egyszóval minden időjárási körülményhez ablakra van szükség.
A kőkortól napjainkig
Történelmileg a portugál ablaképítést sokszorosan befolyásolták. Az ókorban Portugáliát először a karthágóiak, majd a rómaiak gyarmatosították. A Kr. u. 8. század elején kezdődött a több mint 150 évig tartó mór uralom, majd az Asztúria-León királyok uralkodtak. Portugália csak 1166-ban nyerte el függetlenségét, amelyet a Habsburg-uralom idején (1580 és 1640 között) veszített el ismét. A napóleoni háborúk után a gyarmati hatalom alkotmányos monarchiává alakult át, mielőtt az utolsó király 1910-ben angol száműzetésbe menekült.
Egy katonai puccs (1926), egy gyarmati háború (1960-tól) és egy forradalom (szegfűs forradalom 1974) után Portugália végül stabil demokráciává vált, és 1986-ban csatlakozott a mai EU-hoz. A leírt időszakok mindegyike hatással volt Portugália építészettörténetére.
Az azulejótól a modernitásig
A mórok különösen nagy hatást gyakoroltak a portugál építészetre. Tőlük származnak az azulejók, amelyek még ma is számos épületet díszítenek, és keretezik az ablakokat, amelyek gyakran rácsokkal vagy kis erkélyekkel vannak ellátva. Az azulejók valójában időjárásálló csempék. Először mozaikokká, később színes falfestményekké is összeállították őket, és tökéletesen illeszkedtek a 16. századi hivalkodó manuelin építészeti stílushoz.
Miután 1755-ben egy földrengés elpusztította Lisszabon nagy részét, az azulejók reneszánszukat élték, mivel akkoriban gyorsabb és olcsóbb volt az előállításuk, mint a tégláké. Újabb virágkorukat a 19. században élték, amikor a spanyol Antoni Gaudí, korának leghíresebb építésze visszatért a mozaikstílushoz. Az ablakok egyszerűségükben és egyenességükben gyakran ellenpontját képezték a játékos építészetnek és a színes falaknak, és éppen ezért tökéletesen illeszkedtek az összképbe.
A modern portugál építészet teljesen más benyomást kelt. A mottó a "forma követi a funkciót", az egyszerű külső gyakran ellentétben áll a nagyon otthonos belső térrel. Az ökológiai hatásokkal együtt olyan kritériumok is megjelentek, mint az energiahatékonyság és a fenntartható anyagok használata. Még az ablakok sem díszítő jellegűek többé, hanem egyértelmű célokat szolgálnak: hőmérsékletszabályozás a forró nyáron és a hideg télen egyaránt, napfény a belső térben, tartósság és biztonság.
Osztrák ablakok Portugáliában
Mindezen követelményeknek megfelelnek az osztrák ablakok is, amelyek nagyon népszerűek a helyiek, de a Portugáliában második lakást építő közép-európaiak körében is. Az Internorm például két portugál értékesítési partnerrel dolgozik együtt, és így biztosítja, hogy a Porto és Faro közötti ügyfelek innovatív házakat innovatív ablakokkal szerelhessenek fel.
Egy példa: Az alsó-ausztriai "Laurenz Vogel Architekten" építésziroda egy észak-német házaspár álomotthonát valósította meg a nyugati parton, nem messze a fővárostól, Lisszabontól. A régi épületet teljesen felújították és modern "tengerparti házzá" alakították át. A megrendelők egy nyitott épületet szerettek volna, amelyben a beltér és a kültér közötti átmenetek képlékenyek. A nagy üvegfelületű ablakok fontos elemei ennek a kívánságnak a teljesítésében. Vizuálisan kontrasztos elemek a világosan strukturált homlokzattal szemben.
Az építők és a tervezők a fenntarthatóságra is gondoltak: bár Portugáliában még nem kötelező az energiatanúsítvány, a házat külső szigeteléssel látták el. Ehhez párosul az ablakokba beépített 3 üvegű hőszigetelő üveg - az ablakok így jelentősen hozzájárulnak az egész épület energiafogyasztásának jelentős csökkentéséhez. A projekt utat mutat a fenntartható építés új korszakának Portugáliában.
Fotó: Fotograf Joao Morgado, építész Laurenz Vogel Architekten
