Az "Ablakok a világ minden tájáról" sorozatunkban ezúttal az Egyesült Államokra irányítjuk figyelmünket. Aki már járt ebben az országban, aligha fog meglepődni, ha megtudja, hogy amerikai ablak nem létezik. Ez egyrészt az ország történelméből adódik: az őslakos indiánok, az Angliából, Írországból, Franciaországból vagy Németországból beáramló, valamint az ázsiai és latin-amerikai kisebbségek a kulturális és építészeti hatások színes kavalkádját eredményezik.
A határtalan különbségek országa
Másrészt az éghajlat és az életmód is szerepet játszik: a télen keservesen hideg északon más igényeket támasztanak az ablakokkal és a bejárati ajtókkal szemben, mint a mocsaras floridai területeken, a Sziklás-hegységben, a középnyugati mezőgazdasági területeken, a sivatagos texasi földterületeken vagy a napsütötte Kaliforniában. Amikor tehát az Egyesült Államokban az ablakokról van szó, az első kérdés az kell legyen, hogy "pontosan hol"? New York nagyvárosi területét választottuk, hogy felfedezzük azt a területet, ahol a legtöbb ember számára az "amerikai kaland" kezdődik.
A milliós metropolisz az azonos nevű államban található, amely tőle északra húzódik, de meglepő módon nem a fővárosa. Ezt a pozíciót a központibb fekvésű, mindössze mintegy 100 ezer lakosú Albany városa foglalja el.
Hideg tél, forró nyár ... és "közép-európai" csapadékmennyiségek
Éghajlati szempontból - és ez az ablaktervezés szempontjából igen fontos - New York állam Ausztriához hasonlítható, bár a nyár és a tél közötti hőmérsékletkülönbségek valamivel nagyobbak. Ez az Appalache-hegység hatásának köszönhető, amely egy alacsony hegyvonulat, amely a terület nagy részét lefedi. Az év bármelyik szakában el lehet ázni: az átlagos éves csapadékmennyiség 1000 mm, ami körülbelül annyi eső, mint Salzburgban vagy Münchenben.
Egy szó a lakosságról: New Yorkban ma a legnagyobb etnikai csoport az olasz származásúaké, őket követik a más európai országokból származó bevándorlók. Ezért európaiak az ablakok is? Nem igazán, mert ...
A modern építészet formálja a képet
… bár az államot már a 17. században szisztematikusan benépesítették, először a hollandok, majd a britek, az ebből az időszakból származó épületek inkább a kivételek közé tartoznak. És ha mégis léteznek, még a kisebb városokban is eltörpülnek a modern felhőkarcolók mellett - szó szerint, ahogyan az e cikk címlapképén is látható. A legtöbb ilyen toronymagas, futurisztikus épületben az ablakok pusztán fénybeömlők, amelyeket biztonsági okokból egyáltalán nem vagy csak kulccsal lehet kinyitni. Ehelyett a hőmérsékletet - legalábbis az egész USA-ban ez a jellemző - energiaigényes légkondicionáló berendezésekkel szabályozzák. Ennek fényében aligha számít, hogy New York egyik leglátványosabb felhőkarcolójának, a 170 méter magas Long Lines Buildingnek egyáltalán nincsenek ablakai.
A "szélsebességi zóna" számít.
Hiszen az USA-ban más szempontból is beköszöntött az "új ablakkorszak": Az egyrétegű üvegezésű faablakok még a legtávolabbi appalache-i faluban is a múlté, helyette New Yorkban is a korszerű üvegezésű fa-alumínium és műanyag-alumínium ablakok a divatosak. Ez kevésbé a hangsúlyozott környezettudatosságnak, mint inkább a jelenleg 2020-as változatban lévő "New York állam építési szabályzata" miatt van így, amely három "szélsebességi zónát" különböztet meg. Attól függően, hogy hol építünk házat vagy cserélünk ablakokat, a termékeknek több mint 200 km/h (!) szélsebességnek kell ellenállniuk. Emellett a betörésvédelem is fontos kérdés, különösen a városi területeken.
Itt jönnek a képbe az európai gyártók és kiváló minőségű termékeik. Európa első számú ablakmárkájának, az Internormnak is van értékesítési partnere New York államban, pontosabban Green Islanden, egy kisvárosban, a fővárostól, Albanytól mintegy tizenkét kilométerre északra. Talán jó cím, ha második otthont fontolgat. De akkor is, és ez sokkal valószínűbb, ha Magyarországon építkezik vagy felújít, az Internorm a megfelelő hely - és egy magasan képzett értékesítési partner garantáltan a közelben van.
