Különösen télen, amikor kint hideg van, bent pedig fűteni kell, az ablakokon és ajtókon könnyen páralecsapódás keletkezik. Ez a kondenzvíz mindamellett, hogy nem mutat jól, a sarkokban és a környező falon lecsapódó víz hosszú távon penészesedést is okozhat. Hogy mi a kondenzvíz, mi okozza azt, és hogy mi a probléma megoldása, itt tudhatják meg!
A páralecsapódás okai
Páralecsapódás ill. kondenzvíz akkor keletkezik, amikor a nedves levegő hideg felületekkel találkozik, és a lehűlés során eléri az ún. harmatpontot. (Forrás: Fensterplattform) Ez pontosabban azt jelenti, hogy: belső terekben mindig fennáll egy bizonyos fokú páratartalom. Ez a páratartalom többek között a lakótér napi használatából fakad. A Grazi Műszaki Egyetem egyik tanulmánya kimutatta, hogy egy átlagos háztartásba naponta 5-10 liter víz kerül be a főzés, fürdés, a növények öntözése vagy a kilégzés következtében.
Alapvetően a meleg levegő több nedvességet képes felvenni, mint a hideg levegő. Amikor így a benti felfűtött, meleg levegő hideg ablak- vagy ajtófelületekhez ér, a levegő ezeken a helyeken lehűl. Mivel a hideg levegő nem tudja olyan jól megtartani a nedvességet, a páratartalom kondenzátum vagy pára formájában kicsapódik. Az eredmény: a hideg felületek nedvessé válnak. Ezt kondenzációnak, párásodásnak vagy páralecsapódásnak is nevezik. Ez a jelenség a természetben például ködöt, felhőket vagy esőt idéz elő. A külső és a belső tér közötti nagy hőmérséklet-különbség miatt az otthonokban különösen a hidegebb hónapokban lép fel kondenzáció. Ez leegyszerűsítve a következőt jelenti: a hideg évszakban még a jól hőszigetelt ablakokon is előfordul a páralecsapódás.
Hol keletkezik kondenzvíz?
A páralecsapódás az ablakokon és az ajtókon egyaránt előfordulhat, például::
- Az üvegezés belső felületén
- A tömítéseken
- Az üveg- és funkciós falcon
- Az üvegezés külső oldalán
- Az ablak/fal lezárásának területén
Kondenzvíz az ablak anyagától függetlenül keletkezhet, legyen az műanyag vagy fa. Annak függvényében, hogy a kondenzátum a fent említett helyek melyikén képződik, különbözőképpen jelentkezik, és az intenzitás és gyakoriság szerint osztályozható. A páralecsapódás lehet pontszerű, lineáris, részleges vagy teljes felületű. Benedvesíti enyhén az ablakot és a környező felületeket, vagy felléphet alig látható cseppek, jól látható cseppek vagy akár jég formájában is.
Tévhit: A kondenzvíz rossz dolog!
Sok ablak- és ajtótulajdonos gyakran tanácstalanul áll a páralecsapódás jelensége előtt. Az egyik első reakció az, hogy a kondenzációt minőségi hibára vezetik vissza. Sok esetben azonban a kondenzvíz nem egy hiba vagy hiányosság miatt keletkezik, hanem a fent leírt fizikai jelenség következménye.
Különösen új ablakok esetén fordul elő gyakran ez a jelenség. Ha építkezés vagy ablakcsere során új ablakokat építenek be, akkor azok nagyon ljól szigetelnek, illetve légtömörek. Ez a szigeteltség akadályozza a természetes légáramlást, melynek következményeként a helyiségben ragadt páratartalom kicsapódhat az ablakokon és az ajtókon. A jó hír: a páralecsapódás a legtöbb esetben egyszerűen kiküszöbölhető.
Hogyan védekezzünk az ablakokon és ajtókon képződő kondenzvíz ellen?
Az ablakon keletkező páralecsapódás elleni leghatékonyabb védekezési módszer a kereszthuzat, illetve intenzív szellőztetés. Az intenzív szellőztetés során a teljes légmennyiség cseréje rövid idő alatt, teljesen kinyitott ablakok mellett történik. A nagyon jó hőszigeteléssel vagy háromszoros üvegezéssel rendelkező új ablakok tulajdonosainak különös figyelmet kell fordítaniuk a rendszeres szellőztetésre. A leghatásosabb, ha naponta többször, 5-10 percre szellőztetünk.
A hagyományos szellőztetést az Internorm innovatív I-tec szellőztetője is kiegészíthetii. Ez az ablakkeretbe beépített szellőztető a helyiségeket 24 órán át friss levegővel látja el, valamint ezenfelül az érzékelő ellenőrzi a helyiség hőmérsékletét és páratartalmát is. Túl magas a páratartalom esetén a szellőzés automatikusan bekapcsol.
Ha az ablakok a helyes szellőztetés ellenére továbbra is bepárásodnak, akkor ennek mindenképpen figyelmet kell szentelni. Ha az épülett ne,m megfelelően van szigetelve, vagy sérült a szigetelés, ott hőhidak keletkezhetnek. Hosszú távon ez nagy energiaveszteséget és penészesedést okozhat. Ilyen esetben érdemes kikérni szakértő tanácsát, illetve, ha a probléma az ablakkal van, ajánlatos felvenni a kapcsolatot egy ablakszervizes céggel. Szükség esetén egy szerviztechnikus megvizsgálja az ablakokat, és megszünteti a kiváltó okot. A saját kísérletezést semmiképp sem javasoljuk! Ezek ugyanis tovább súlyosbíthatják a problémát, és drága javítási költségeket okozhatnak.
Forrás:
- Forschungsbericht NR. B13.105.003.702, GEBÄUDE.KLIMA.ANALYSE, TU Graz
- Fenster-plattform.at: Quality Windows. Made in Austria. Merkblatt Kondenswasser: Kondenswasserbildung an Fenstern und Türen
- Fensterhersteller.at: Fenster und Kondensatbildung – Ist unser Fensterbau noch zeitgerecht?
- Effizienzhaus-online.de: Kondenswasser am Fenster: das können Sie dagegen tun
